Élményem a szemüvegtokkal és anélkül
Sok éve hordok már szemüveget, de csupán néhány éve jöttem rá, mekkora lehetőség is van a szemüvegtokban, milyen elengedhetetlen része a szemüveghordás minden részének. Ahhoz, hogy erre a gondolatra eljussak, hosszú utat kellett bejárnom, és éveken át hibát hibára halmoztam, amit sajnos nem egy lencse és keret bánt az idők során. Most ezt az utat szeretném egy kicsit részletesebben is elmesélni, egyrészt egy kis szórakoztatás céljával, de főképp azért, hogy mások ne kövessék el az én hibáimat.
Az első szemüvegem és a szemüvegtok
Gyerekként lettem szemüveges, ekkor ennek nagyon örültem, minden barátnőmnek megvolt a maga baja. Szemüveg, fogszabályzó, lúdtalp, azelőtt úgy éreztem, hogy kilógok a sorból. Ma már persze éppen az ellenkezőjét kívánom, hogy bárcsak ne kellett volna ekkora felelősséget hordanom nap mint nap magamon. Igen, furcsa egy gyerek voltam, aki rosszul akart látni, aztán rájött, hogy ennek mekkora hátránya is van. Az első hiba egy tornaórán történt, amikor még inkább szemüvegben tornáztam, hogy jobban lássam, mi történik körülöttem. Ennek azért megvolt a maga hátránya, hiszen folytonos veszélynek tettem ki magam és a lencséket is. Aztán meg is lett az eredménye a dolognak, mert kézilabdázás közben erőből az arcomnak ütődött egy labda. Én a mai napig nem tudtam eldönteni, hogy a látássegítő eszköz az inkább felfogta az ütést vagy csak rondított a helyzeten. Még jó, hogy ma már gyártanak törésmentes lencséket, mert egyébként talán egyáltalán nem látnék azóta, így csak a szemembe nyomódott az orrnyeregre való támasztó mind a két oldalon, és persze ennek következtében klasszul el is ferdült a szemüvegem. Még nem értheti a kedves olvasó, hogy mégis mi köze ennek a szemüvegtokhoz? Nos, attól a naptól kezdve nem tornáztam szemüvegben, nagyrészt szülői utasításra, mert az orrot tartó részt cserélni kellett, és féltek, hogy legközelebb majd az egész szemüveget kell.
Igen ám, de az, aki egész nap viseli a fején ezt a kiegészítőt, nem igazán érti a frusztrációját annak, hogy milyen is levenni azt. Persze a józan eszemmel tudtam már akkor is, hogy vinnem kell magammal szemüvegtokot, hogy abban biztonságosan el tudjam helyezni a kiegészítőt, azonban gyerek is voltam ugyanakkor, örültem, hogy a tankönyveim felét sikerült egy nap helyesen bepakolnom, és nem hagyni otthon a tolltartóm és hasonló „fontosabb” dolgokat. Tornaórán az éppen nem tesiző társaimra bíztam a szemüveget, aminek rossz vége lett, az egyikük nem vigyázott rá eléggé, és valakinek sikerült ráülnie.
Persze repedt a lencse, tört a keret, nem lehetett megjavítani. Ami azt illeti, ki is nőttem már, habár ezt a szüleim kiabálása nem kifejezetten tükrözte, csak arra tudtak gondolni, mennyibe is fog ez nekünk most kerülni. Akkor és ott, ahogy szobafogságban ültem a szobámban, eldöntöttem, hogy ezentúl mindig nálam lesz egy szemüvegtok. Ebből arra is következtethet a kedves olvasó, hogy ezután megtanultam a leckét, mindig vittem magammal mintadiákként a szemüvegtokot, az igazság azonban igencsak messze áll ettől.
A szemüvegtok hasznossága: mit tanultam meg az évek alatt
Ahogy teltek az évek én is tudatosabban kezdtem élni, és egyre több dologról tanultam. Biztos forrásból rendeltem magamnak szemüveget védő kiegészítőket innen, ezt az oldalt most is nagyon tudom ajánlani: https://eoptika.hu/kategoriak/szemuvegtok.html. Ekkor már sokszor használtam a szemüvegtokot, és amikor utaztunk, egyértelmű volt, hogy mindig viszem magammal. Így sokkal egyszerűbb volt minden, könnyen tudtam tárolni, hogyha arra szükség volt. Az évek alatt áttértem a kontaktlencsére, egy pálfordulás azután, hogy gyerekként még örültem is a szemüvegemnek, most már inkább szégyelltem azt. Ahhoz, hogy az ember lencsére váltson azonban, mindig készenlétben kell lennie az orra rakható kiegészítőnek is. Ez fontos, hiszen eleinte még könnyen kidörzsöli az ember a lencsét a szeméből, később pedig a biztonság kedvéért. Amikor autót kezdtem vezetni, a szemüvegtok mindig nagy segítséget jelentett. Olyankor lencsében vezettem, de a szemüvegnek ott kell lennie az ember mellett biztonságos helyen. A szemüvegtok tehát sokszor jött jókor, utazáshoz, vezetéshez, amikor a padon kellett hagynom a tornaórán a szemüvegem. Azt azonban szintén csak később tanultam meg, hogy tulajdonképpen ennél sokkal többször kéne használnom.
Mikrokarcolások ellen a szemüvegtok
Azt is felnőtt fejjel tudtam csak meg, hogy a levegőben a por, amely leül minden felületre, igencsak károsítja a szemüveg lencséjének felületét. Persze sosem gondoltam, hogy jót tesz neki, de azért azt sem, hogy néhány év alatt tönkre is tud menni szinte teljesen miatta egy jó lencse, amit még tudnék hordani. Ahogy eltávolítjuk mosással vagy törlőkendővel ezeket a kis porszemcséket, azok mindig aprócska karcolásokat ejtenek az átlátszó felületen, ami néhány év alatt már nem is lesz olyan átlátszó. A kiegészítőt tehát mindig szemüvegtokban kell tárolni, amikor éppen nem viseljük azt, hogy minimálisra csökkentsük a porok lassú de biztos károsító hatását.
